"Dude"

Fandom: Regular Show 

Tartalom: Mordecainak megint nem sikerült a randija. Végül kikötnek a kínos emlékeknél. Komolyan ebben a történetben arról beszélnek, hogy még nem csókolóztak. (..) Humor, fluff(?)

Páros: Morby

Egyebek: Szerintem mindenki tök OOC. Ráadásul zárójelben megemlítem, hogy nem minden részt láttam, sőt. Meg első fanfici ebben a fandomban. Meg itt azért embereknek ábrázoltam őket, mert megérdemlik. Meg sok a káromkodás. Eléggé, nagyon.

R: vége van már a randinak haver? 
M: japp épp haza tartok és semmi kedvem beszélni róla meg vezetek szal hagyjál
R: hahahahhahahahahahah
M: ... -.-
R: nem mondom hogy már megint nem sikerül lekapnod? azért ez gáz 
M: mintha te már csókolóztál volna!
R: csokolóztam már 
M: persze
R: és te is (...) 
M: én nem emlészem 
R: basszus, nem rémlik? tudod még gimiben és részeg voltál nagyon (.....) 
M: még mindig semmi haver 
R: szar a memód haver. 
M: bekaphatod. amúgy megállok a boltnál kell vmi? 
R: gondolom nem ahol Margaret dolgozik lúzerkém.
M: megszívtad mert a tököm sem vesz neked semmit. na ki a lúzer? hahah
R: .... még mindig te xD és egy szendvicset meg egy szódát hozz nekem is!!!!!

✯ 

Mordecai lassan vezetett hazafelé és eltöprengett azon, ahogy az utat gyűrte maga alá és az egész Park valami Istenverte nagy helynek tűnt, hogy miért nem sikerült sokadjára sem csókot lopnia és elgondolkodott azon, hogy valószínűleg azért nem, mert Rigbynek igaza van és ő egy lúzer, nagy, vastag betűkkel, és Margaret sosem fogja megcsókolni, vagy ő Margaretet, lényegét tekintve teljesen mindegy. Csókolni. Csókolózni. Rigby azt mondta már mindketten túl vannak az elsőn. Próbált visszaemlékezni és halványan rémlett valami, de aztán úgy döntött egyszerűbb megkérdeznie a másiktól, hogy mire gondolt, amikor hazaér.
Becsapta maga mögött a ház fehérre mázolt ajtaját és felosont az emeleti szobájukba. Kezeiben ott pihent két-két szendvics és lila alapon narancssárga színnel hirdette a dobozos üdítő, hogy szóda van benne. Mordecai csak nagyot sóhajtott és belökte az ajtajukat. Rigby még közel sem aludt. A gépből halkan csendült fel valami Öklöt fel szám és szentségtörésnek tűnt ennyire halkan hallgatni, ezért kicsit feljebb tekerte, mire a másik férfi felpillantott a telefonja mögül. 
- Gondoltam, hogy hozol nekem is - vigyorgott önelégülten. - Kösz, tesó. 
- Bekaphatod, tesó - ezzel a mondattal egyetemben lökte oda neki a bevásárló-körút szerzeményeit és ő maga is leült az ágyára. 
- Szóval, hogy ment? 
- Szarul.
- Bővebben? 
- Annyira izgultam, hogy leöntöttem a pólóját, szóval nagyon szarul. 
- Béna is vagy, rossz a memóriád is- 
- Ja, tényleg - vágott a szavába Mordecai. - mikor is csókolóztunk vagy mit írtál?
- Szóval - sóhajtott - nagyon részeg voltál. De, komolyan. Szerintem akkor rúgtál be először és két csaj azt mondta leveszik a felsőjüket, ha lesmárolsz. 
- Mármint téged? 
- Aham. És gólyák voltunk kurvára, szóval tudod. Mellek. Mellek. Mellek. Ésssss én is belementem, aztán lefotóztak minket. 
- Ki és fúj. 
- Fasz tudja és én jól csókolok, haver. 
- Akkor is, fúj, haver. De a csajok legalább villantottak valamit? 
- Az a legszarabb, hogy nem. 
- Na, ez tényleg szar. 
Egy percig néma csöndben ültek egymás mellett, közben Rigby telefonja, a Hold és az asztali lámpa triója ontotta magából a fényt és úgy érezték ez a barátságukban egy olyan pillanat, ami kínos és jobb lesz, ha soha, de soha nem emlegetik fel többé. 
A csend megszűnt, amikor Benson trappolt be és elküldte őket, kimondottan a picsába a hülye zenéjükkel, aztán nemes egyszerűséggel kihúzta a gépet, újabb túlórát ígért nekik, végül úgy döntöttek, ideje megenni a szendvicseket és mélyen hallgatni.