Álomhajó

Fandom: Hetalia 
Tartalom: Hát reggel van és Mathias elcsórja párja szemüvegét. Fluff. 
Páros: DenSu/SuDen 
Egyebek: Amúgy ezzel a párossal Isten tudja, hogy sikerült ilyen, mondhatni vidámat összehoznom. 



A szemüvegért akart nyúlni, hogy újra láthasson és a másik ne valami elmaszatolódott foltnak tűnjön az olvasó lámpa fényében, hogy kitudja venni a már oly jól ismert arc minden vonását, de a másik gyorsabb volt. Felült és a svéd keze épp egy centire volt a kívánt eszköztől, de Dánia játékos mozdulattal vette fel a barna, régi éjjeliszekrényről, majd orrnyergére csúsztatta. A másik is lassan ülő helyzetbe helyezkedett, hátán nekidöntötte az ágytámlának, mely most hideg volt és a meztelen felsőtestén rögtön megjelent a libabőr. A gerincén végigfutott egy bizsergető érzés, amikor egy langyos fuvallat surrant be az ablakon és meglebegtette a könnyű, vörös takarót. Christensen elmosolyodott és vetett egy pillantást a szemben lévő analóg órára, aminek tik-takoló hangja töltötte meg a szobát. Svédország az ablak felé fordult, de hunyorognia kellett, mert a Nap belesütött a szemébe, jobbját felemelte, hogy árnyékot adhasson íriszeinek. Az idő mondhatni nem volt rossz, a napsugarak betöltötték a füves tájat, amelyet a dán ablakából lehetett látni. A szél ugyan fújt, de egyáltalán nem olyan volt, mint ha pillanatokon belül fagyos fuvallattá változna és még az arcodon is addig járni, míg vörös színű fájás nem keletkezik rajta. Egyszerűen kellemes és hívogató. Berwald a mellette fekvőre pillantott, aki már rég megunta a szótlanságot és vissza is feküdt, hogy újra az álmok tengerében hajókázzon. A svéd levette az alvóról a szemüveget, majd felvette és máris minden sokkal tisztább lett. Dánia kicsi, kék párnáján apró nyáltócsa kezdett létrejönni. Svédország lehajolt hozzá és apró csókot hintett a puha arcra, hogy aztán átkarolhassa és segítsen neki kormányozni a hajóját, ami valószínűleg már rég zátonyra futott.