Londonban gyakran esik? ☂

Fandom: BBC Sherlock mert néha ilyen is van. 

Tartalom: Egy aprócska semmiség szösz, egy szerencsétlen rendőrről, aki otthonhagyta az esernyőjét, de jön párja és megmenti. Fluff. 

Páros: Mystrade

Egyebek: Mostanában sok friss van? Felfigyelt valaki rá? Senki? Nembaj. Amúgy nem gondoltam volna, hogy valaha még írok Sherlock ficet, de valljuk be, ideje volt. Aztán, hm-hm. Szeptemberben megint új design lesz, mert normálatlan vagyok  próbálok ügyeskedni a fejléccel. Egyébként valaki látta már, hogy 22 ember követi ezt a blogot? 22. 22! *telefröcsköl mindenkit a boldogság lufijainak darabjaival* Köszönöm. OuO Egyszer majd statisztika is lesz, de tudjátok lusta szar vagyok. ♥

- Remek.
Az eső szakadatlanul ömlött, és úgy tűnt, Isten baromi jól szórakozik az olyan idióta londoni polgárokon, mint Lestrade, aki otthon hagyta az esernyőjét. Mert végülis Londonban él, kizárt, hogy pont elkapja egy zivatar, vagy valami hasonlós dolog. Feszülten sóhajtott, és már majdnem úgy döntött, hogy fogja magát és egész hazáig rohan, aztán otthon vesz egy forró fürdőt, és egyszerűen csak alszik. A napokban valami rengeteg gyilkosságtörtént, ami Sherlocknak karácsonyt, neki túlórát jelentett. Megannyi papírpohárból elszürcsölt eszpresszó, vagy latte kávéval.
- Mondták már neked, hogy Londonban gyakran esik? - hallotta meg hirtelen a jól ismert hangot, amely képes arisztokratikusan megalázni pár szóval. Mycroft állt mellette, öltönyt viselt, vörös nyakkendővel és mellélépve sem engedte le az esernyőjét. Pedig volt a fejük felett eresz, előttük pedig emberek végtelen tömege sietett valahová. Általában az emberek mindig sietnek valahová, de ők sem tudják hová.
- Mit keresel itt? - sóhajtott fel a rendőr.
Magának sem akarta bevallani, de örült a másiknak. Csak tudta, hogy ezt az estet legalább egy hónapig fel fogja emlegetni.
- Gondoltam, hogy nem hoztál esernyőt, - Greg már meg sem kérdezte honnan -, ráadásul beszélni szeretnék veled a holnapi ebédünkkel kapcsolatban.
- Holnap dolgozom - fintorgott a másik és megindultak.
Mycroft kezei rutinosan kulcsolódtak az esernyő nyelére és a cipőjük cuppogott a járdán, ahogy haladtak. Lestrade a zsebeibe rejtette a kezeit. Fáradt volt, nyúzott, és aludni akart.
- Nekem szabadnapom van - mondta Mycroft, és megálltak a pirosnál.
- Attól még én dolgozom! - csattant fel Lestrade.
- Mint mondtam nekem szabadnapom van és megtanulhatnád már, hogyha nekem szabadnapom van, akkor neked is. Ráadásul egy elegáns étterem nyílt a környéken, egyedül nem szeretnék menni.
- Hívd az öcsédet - sóhajtott a nyomozó, mire a Britt Kormánynak nagyon meg kellett erőltetnie magát, hogy ki ne röhögje. Lestradnak szint úgy. Még egy ideig sétáltak, mire Lestrade meglepetten vette észre, hogy az Mycroft egész hazáig kísérte és sétálni azzal a személlyel, akibe az ember szerelmes, esőben egy esernyő alatt, nem is volt olyan borzalmas végsősoron.
- Szóval romantikus akartál lenni - vigyorgott Lestrade és kinyitotta az ajtót.
- Csoda, hogy leesett egyáltalán. Oscart vagy szobrot kérsz?
- Azt, hogy gyere be egy kávéra legalább.
- Köszönöm, de sietek, ráadásul a kocsim nem soká érkezik, pontosabban egy perc múlva, szóval majd nem soká átküldöm, mikore jövök érted reggel - elcsípve a mondat végét a fekete furgon begördült a járdára, Lestrade csak elmosolyogta magát, mire a párja is megeresztett egy olyan mosoly-félét.
Hajnali háromkor megvilágította a szobát a nyomozó telefonja, mire ő nyöszörögve, hunyorogva olvasta el.

Hétre érted megyek. Gregory, semmiképp ne abba az ízléstelen öltönyödbe gyere, szóval veszünk újat és ne felejts hajat mosni, kávét ne igyál, mert az étteremben kapunk. Hozd magadat, a jelvényedet, meg aludj, amennyit tudsz. Ne késs. - MH 

Greg fáradtan félradobta a készüléket, miután beállított egy ébresztőt és elalvásig azon gondolkodott, mi baja lehet Mycroftnak az öltönyével?